Aki egyszer óceánjárón nyaral, az beleszeret, azt mondják. Én mindenesetre beleszerettem. Többféle hajóúton jártam: pár napos hajóavatótól kezdve mediterrán és karibi körökig (a Karibi nyár című regényem egy ilyen karibi hajóúton játszódik, persze csak miután én is tettem az egyik óceánjáróval egy csodálatos karibi kört), és mindegyik emlékezetes a mai napig.
Mondják az ellenzők, hogy az egyik legkörnyezetszennyezőbb dolog az óceánjáró – szerencsére a modern hajókat már úgy építik, hogy kíméljék a környezetet, az óceánt.
De hogy mi a jó a hajózásban?
Egy hétig, tíz napig, vagy akár még tovább egy úszó szállodában fogsz lakni, és szinte minden reggel másik szigeten/városban ébredsz. Míg alszol, addig a hajó eljuttat a következő állomásra. Ez már önmagában is izgi, nem?
Élet egy hajón, indulás után, délután mindenki strandol, napozik, pihen
Nem beszélve arról, hogy ezeket a nagy luxushajókat úgy tervezték, hogy minden körülmények között szórakoztató legyen az utazás számodra, utas számára. Vagyis gondoskodtak mindenféle pihenési és szórakozási lehetőségről: a hajón úszkálhatsz a medencé(k)ben, pihenhetsz a jacuzzikban, vehetsz masszázst, arckezelést, természetesen fodrász is vár, hogy a konditeremben a futás után beszárítsa a hajadat. A futópadok többnyire a legjobb panorámájúak, de ha nem akarsz teremben, padon futni, akkor az újabb hajókon már futósávot is találsz a fedélzeten. Némelyik hajón különböző sportpályák és csúszdák is találhatóak. És akkor nem beszéltünk még a szuper éttermekről, a büféétteremről, ahol mindig találsz valami finomságot, vagy az ültetéses főétteremről, ahol elegánsabban és hosszabban adózhatsz a kulináris élvezeteknek. Utána várnak az üzletek, butikok (ahol akár fel is öltözhetsz), a bár bárzenészekkel, vagy akár a hatalmas színházterem, mindennap élvezetes és színvonalas előadással, és persze a kaszinó, ha kipróbálnád a szerencsédet.
Megrendelheted a hajón a másnapi kirándulásodat is, általában nagyon színvonalas és kulturált kirándulásokat szerveznek, és sokszor nem is drágábban, mint ha magad szerveznéd meg a szigettúrát vagy a városlátogatást. Arra figyelned kell, hogy ne késd le a hajót egy program miatt, mert tényleg ott hagyhat! Viszont ha a hajótársaság kirándulására fizetsz be, és így késnétek, biztos lehetsz benne, hogy meg fog várni az úszó hoteled.
Az egyik első hajóutam (Costa Magica)
A hajón az élet olyan, mint egy városban, ami nem is csoda, hiszen több ezer ember él együtt egy ilyen óceánjárón, és nemcsak az utasok tesznek ki több ezret, hanem az ott dolgozók is!
A legjobb benne, hogy felfedezhetsz egy hét alatt egy csomó új helyet. Kevésbé jó persze, hogy ezeket a helyeket nem tudod alaposan megismerni az alatt a kb. 6 óra alatt, ami a rendelkezésedre áll, viszont arra nagyon alkalmas, hogy egy-egy sziget, város felkeltse az érdeklődésedet, és később éppen emiatt visszamenj és eltölts ott akár egy-két hetet is. Mi a karibi hajóutunkon fedeztük fel St. Martin szigetét, és pár évvel később visszamentünk nyaralni, mert annyira megtetszett.
Igen, a hajózásban az is szuper, hogy csak nézed a tengert, a hullámokat a fedélzetről, és megteszel egy belső utazást is. De ha bulizni vágysz, egy hajón azt is megteheted. Sosem felejtem, amikor a Costa egyik hajója tele volt jókedvű olasz utasokkal, akik feldobták a többi utazó egész hetét azzal, hogy mindig nevettek, táncoltak, amikor csak lehetett, és a hajóra csempészték az igazi, hamisítatlan olasz dolce vitát!
